Mit jelent az IP besorolás egy terméknél?
Két számjegy dönti el, hogy a készülék kibírja-e a raktári port, a fröccsenő vizet vagy a napi nagynyomású mosást. Megmutatjuk, hogyan kell olvasni – és mit nem jelent.
Két számjegy, ami többet mond, mint a „vízálló” szó
Ipari eszközök adatlapján szinte mindig ott van egy rövid kód: IP65, IP67 vagy éppen IP69K. Ez a védettségi fokozat: az IP rövidítés a szabvány szerint International Protection, a köznyelvben Ingress Protection. Azt fejezi ki, hogy a burkolat mennyire zárja ki a szilárd testeket (por, ujj, huzal) és a vizet.
A besorolást az IEC 60529 szabvány rögzíti (Magyarországon MSZ EN 60529 néven honosítva). Nem marketingszöveg: minden számjegy mögött konkrét, laboratóriumban elvégzett vizsgálat áll, meghatározott fúvókamérettel, nyomással, vízmennyiséggel és időtartammal. Épp ezért az „IP67-es” sokkal többet mond, mint a „vízálló”.
A gyakorlatban ez pénz kérdése is: egy rosszul megválasztott védettség miatt tönkremenő mérlegműszer vagy mérőcella nemcsak a javítási költséget hozza, hanem termeléskiesést és hibás mérési adatokat is.
Hogyan épül fel a kód?
A kód mindig két betűvel kezdődik (IP), amit két számjegy követ. Az elsőt a szilárd testek, a másodikat a víz elleni védelemre kell érteni. A számok növekvő szigorúságúak: minél nagyobb a szám, annál zártabb a burkolat.
Első számjegy
A szilárd testek elleni védelem, 0-tól 6-ig. Egyszerre két dolgot fed le: a veszélyes részek megérinthetőségét (ujj, szerszám, huzal) és a por bejutását.
Csúcsérték: 6 = portömör
Második számjegy
A víz elleni védelem, 0-tól 9-ig. A csepegő víztől a nagynyomású, forró vizes mosásig – köztük a merítéssel. Minden szint saját vizsgálati eljárással.
Csúcsérték: 9 / 9K = forró, nagynyomású sugár
ℹ️ Mit jelent az „X” a kódban?
Ha az egyik számjegy helyén X áll (pl. IPX7 vagy IP6X), az azt jelenti, hogy azt a tulajdonságot nem vizsgálták vagy nem adták meg – nem pedig azt, hogy a védelem nulla. Az IPX7 tehát nem azonos az IP07-tel.
Első számjegy: por és szilárd testek
A vizsgálat szabványos próbatestekkel történik: gömbbel, próbaujjal, próbahuzallal. A felső két fokozat (5 és 6) már porkamrában zajlik, ahol talkumport keringetnek a készülék körül – a 6-os szintnél ráadásul a burkolatban enyhe depressziót (legfeljebb 20 mbar) tartanak fenn, hogy a por bejutását provokálják.
✅ Gyakorlati fordítás
Poros raktárban, cementüzemben, gabonasilónál, faiparban a 6-os első számjegy az irányadó. A finom por ugyanis nemcsak koszol: bekúszik a nyomógombok alá, a csatlakozókba és a mérőcella tömítéseihez, ahol nedvességgel keveredve vezetőképes réteget képez.
Második számjegy: víz
Itt van a legtöbb félreértés. A fokozatok 6-ig egymásra épülnek: aki teljesíti a 6-ost, az a kisebb szinteknek is megfelel. A 7-es fokozattól viszont kettéválik a sor: a sugár (5–6, 9) és a merítés (7–8) külön világ. Egy készülék, ami kibírja a merítést, nem feltétlenül bírja a nagynyomású sugarat – és fordítva.
⚠️ Meddig kumulatív a kód?
A 6-os fokozatig a kód kumulatív: az IPX6 egyben teljesíti az IPX1–IPX5 követelményeit is. A 7-es, 8-as és 9-es fokozat viszont kilóg a sorból: az IPX7 (merítés) nem tartalmazza az IPX5/IPX6 (sugár) védelmet. Merítéskor a víz egyenletes, kis nyomással hat a tömítésre; egy nagynyomású sugár viszont pontszerűen préseli a vizet a résekbe. Ha mindkettőre szükség van, a gyártónak mindkét fokozatot külön ki kell mondania – ilyenkor szerepel az adatlapon kettős jelölés, például IP66/IP68 vagy IP66/IP69K formában.
A teljes kód-táblázat
| Szám | 1. számjegy – szilárd testek | 2. számjegy – víz |
|---|---|---|
| 0 | Nincs védelem | Nincs védelem |
| 1 | Ø 50 mm és nagyobb tárgyak (kézhát) | Függőlegesen csepegő víz |
| 2 | Ø 12,5 mm és nagyobb tárgyak (ujj) | Csepegő víz 15°-os döntésnél |
| 3 | Ø 2,5 mm és nagyobb tárgyak (szerszám) | Permetező víz 60°-ig |
| 4 | Ø 1,0 mm és nagyobb tárgyak (huzal) | Fröccsenő víz minden irányból |
| 5 | Porvédett (korlátozott bejutás) | Vízsugár (6,3 mm fúvóka) |
| 6 | Portömör (semmi bejutás) | Erős vízsugár (12,5 mm fúvóka) |
| 7 | — | Merítés 1 m-en, 30 percig |
| 8 | — | Tartós merítés (gyártó által megadva) |
| 9 / 9K | — | Nagynyomású, forró vizes tisztítás |
ℹ️ Kiegészítő betűk – ritkán, de előfordulnak
A, B, C, D: a veszélyes részek megérinthetősége (kézhát, ujj, szerszám, huzal), ha az szigorúbb az első számjegynél. H: nagyfeszültségű készülék. M / S: a vizsgálat mozgó, illetve álló alkatrészekkel történt. W: meghatározott időjárási körülményekre. K: a járműiparból érkező, nagynyomású-forró vizes fokozat (ISO 20653).
IP69K – a mosásálló csúcskategória
Az IP69K eredetileg a járműiparból származik (DIN 40050-9, ma ISO 20653), és mára az élelmiszeripar, a húsipar és a gyógyszergyártás alapkövetelménye lett. Itt ugyanis a berendezéseket naponta többször, forró vízzel és tisztítószerrel, nagynyomású mosóval takarítják.
A jelölés körül van némi zavar: az IEC 60529 2013-as módosítása óta létezik IPX9 fokozat K betű nélkül, míg az ISO 20653 a járműipari IPX9K (teljes kóddal IP6K9K) jelölést használja. A datasheeteken a gyakorlatban a régi DIN-es IP69K forma maradt fenn – a két vizsgálat közel áll egymáshoz, de nem szó szerint azonos.
⚠️ Az IP69K nem „mindent tudó” fokozat
Az IP69K-vizsgálat nem tartalmaz merítést. Egy IP69K-s készülék tehát nem feltétlenül IP67 vagy IP68 – ha a mosás mellett a víz alá kerülés is reális kockázat (pl. padlószinti mérleg, elárasztható gödör), akkor a IP69K és a IP68 jelölést is látni kell az adatlapon.
Amit az IP-kód nem mond meg
Az IP-besorolás pontos, de szűk: kizárólag a szilárd testek és a tiszta víz bejutásáról szól, laboratóriumi körülmények között, új, sértetlen állapotú terméken. A valóságban ennél több minden támadja a burkolatot.
- Vegyszerállóság – a lúgos habtisztító, a sav vagy az olaj más kérdés; a tömítés anyaga (NBR, EPDM, szilikon) dönt.
- Gőz és hőmérséklet-ingadozás – forró mosás után a hűlő ház vákuumot képez, és beszívja a nedvességet a legkisebb résen is.
- Korrózió – az IP nem mond semmit az anyagminőségről. Sós, klóros környezetben AISI 316 rozsdamentes acél kell, a 304 nem elég.
- Mechanikai ütés – erre külön szabvány van (IK-kód, IEC 62262): az IK08 = 5 J, az IK10 = 20 J ütésenergiát jelent.
- Robbanásveszélyes tér – ott az ATEX minősítés a mérvadó, az IP önmagában kevés.
- Öregedés – a tömítés kiszárad, a kábelbevezetés meglazul. Az IP-fokozat az új termékre vonatkozik.
Mit jelent mindez a mérlegeknél?
Egy mérlegrendszer nem egyetlen doboz, hanem több, külön-külön minősített elem lánca: mérőcella, csatlakozódoboz, kábelezés és mérlegműszer. A rendszer védettségét mindig a leggyengébb láncszem határozza meg – hiába IP68-as a mérőcella, ha a csatlakozódoboz csak IP54.
A mérőcella: öntött vagy hegesztett?
A mérőcellák védettsége attól függ, hogyan zárták le a nyúlásmérő bélyegek terét:
| Kivitel | Jellemző védettség | Hol alkalmas? |
|---|---|---|
| Kiöntött / szilikonozott (potted, gumitömítés) |
IP65 – IP67 | Száraz vagy enyhén nedves belső tér, alkalmi letörléssel |
| Hermetikusan lézerhegesztett (rozsdamentes membrán) |
IP68 – IP69K | Élelmiszeripar, mosásos üzem, szabadtér, tartós nedvesség |
⚠️ A kábelbevezetés a leggyakoribb hibaforrás
A mérőcella kábele kapillárisan szívja a nedvességet: ha a szabad kábelvég vízbe vagy párás dobozba kerül, a víz a szigetelés belsejében jut el a cella belsejébe – hiába IP68 maga a cella. Ezért kell a kábelt mindig a doboz alá vezetve, „vízhurokkal” szerelni, a tömszelencét pedig a kábelátmérőhöz illeszteni.
Melyik környezetbe mi kell?
| Környezet | Ajánlott minimum | Miért? |
|---|---|---|
| Iroda, tiszta raktár | IP40 – IP54 | Csak por és véletlen érintés ellen kell védekezni |
| Poros raktár, targoncaforgalom | IP65 | Portömörség + alkalmi lemosás bírása |
| Nedves üzem, alkalmi tisztítás | IP66 / IP67 | Erős vízsugár, illetve rövid elárasztás is előfordul |
| Élelmiszeripar, napi mosás | IP69K | Forró, nagynyomású, vegyszeres tisztítás naponta többször |
| Szabadtér, csapadék, hídmérleg | IP67 – IP68 | Eső, hó, pangó víz a mérlegaknában; cellák tartósan nedvesben |
| Tartályban, víz alatt | IP68 | Folyamatos merülés, a gyártó által megadott mélységig |
Négy kérdés a helyes választáshoz
✅ Beszerzési tipp
Az adatlapon nézzük meg, hogy az IP-érték melyik alkatrészre vonatkozik: a mérlegműszer házára, a mérőcellára vagy az egész rendszerre. Kérdezzünk rá a csatlakozódoboz és a kábelbevezetés fokozatára is – a gyakorlatban ezek adják meg magukat elsőként.
Négy gyakori tévhit
- „Az IP68 mindent tud.” – Nem: a merítés-vizsgálat nem helyettesíti a nagynyomású sugár vizsgálatát. IP68 mellé IP66 vagy IP69K kell, ha mosnak.
- „Az IPX7 azt jelenti, hogy por ellen nem véd.” – Nem: az X csak annyit jelent, hogy azt nem vizsgálták vagy nem deklarálták.
- „Ha vízálló, örökre az marad.” – Nem: a tömítés öregszik, a csavarokat nyomatékra kell húzni, a tömszelencét ellenőrizni kell. Az IP-fokozat a gyári, sértetlen állapotra vonatkozik.
- „A magasabb szám mindig jobb választás.” – Nem feltétlenül: a magasabb védettség drágább, nehezebb és sokszor nehezebben szervizelhető. A cél a környezethez illeszkedő fokozat, nem a maximum.
Összefoglalás
Az IP-kód egy tömör, szabványos válasz arra a kérdésre: mennyire zárt ez a burkolat? Az első számjegy a port és a szilárd testeket, a második a vizet fedi le, és mindkettő mögött konkrét, mérhető vizsgálat áll. Ha a környezetet reálisan felmérjük – por, fröccsenés, mosás, merülés –, a helyes fokozat szinte magától adódik.
2. számjegy = víz (0–9)
A sugár és a merítés külön vizsgálat
A rendszer annyit ér, amennyit a leggyengébb eleme
Ha nem biztos benne, hogy az adott üzemi környezethez melyik fokozat a megfelelő, érdemes végigvenni a tisztítási technológiát és a legrosszabb esetet – ebben a Mér-Szoft Kft. munkatársai készséggel segítenek a mérleg, a mérőcella és a mérlegműszer kiválasztásában.
